Február 23-tól új kiállítással jelentezik a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és Galéria. Az iskolák története után most térképek segítségével mutatja be a Hegyvidék múltját és jelenét. A tárlat végigkalauzolja az érdeklődőket a térképészet kezdeteitől a XX. századi térképekig. A tárlat érdekessége az a padlóra ragasztott nagyméretű légi felvétel a kerületről, melyen minden utca és épület részletesen látszódik. Nem csak a kerület múltját ismerhetik meg a látogatók, hanem térképészeti ismereteket is szerezhetnek. Korabeli képeslapok teszik élőbbé a térképeken megjelenő tájat, segítve a múlt elképzelését, és felidézését.

A kiállítás egy évig lesz látható a helytörténeti gyűjtemény Beethoven utca 1/b alatti kiállítótermeiben kedden, csütörtökön és pénteken 10-18 óráig.

 A belépés mindenki számára díjmentes.

(forrás: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és Galéria)

Elege van abból, hogy többen nonszensz módon parkolnak és ellehetetlenítik a gyalogos közlekedést is? Csatlakozzon a TucatBlog újabb utcai akciójához! Az alábbi linken letölthető cetli szabadon elhelyezhető bármelyik autó ablaktörlője alá, amely a mellékelt ábra szerint parkol. (képünkön a Csaba utca - Maros utca sarka) Ha a helyzet megköveteli, tegyen egy Miből papírost is!

A kerület belső kereskedelmét élénkítendő hívta életre a Hegyvidék Kártya programot az Önkormányzat. Akik a kerületben élnek és vásárlásaikkor felmutatják, 5-20% közötti árengedményt kaphatnak a termékek vagy szolgáltatások áraiból. A program sikeresnek mondható, eddig többezren igényelték a kártyát, valamint többszáz elfogadóhely csatlakozott hozzá, így már messze túlnőtte a hegyvidéki kereteket is, Budapest többi kerületében és néhány vidéki településen is kedvezményre jogosít. Az elfogadóhelyek folyamatosan bővülő listája megtalálható a Hegyvidék Kártya weboldalán  és az erre kiadott füzetben. A kártya 580 Forintért igényelhető egy egyszerű on-line adatlap kitöltésével.

Bevezetésével érzelmi húrokat is pendítenek: az alábbiak olvashatók a részletek menüpont alatt :

"A kártya szorosabbra fűzi majd a kerület lakosainak és kereskedőinek, szolgáltatóinak viszonyát, és a „Hegyvidéki” –tudat erősítésével minden bizonnyal hozzá fog járulni a helyi, lokálpatrióta érzelmek erősödéséhez."

Valóban létezik ilyen?

A napokban jelent meg egy felmérés, amely szerint Budapest a legélhetőbb Kelet-Európai nagyváros. Nem árt azonban a hírt kicsit jobban megvizsgálni. Az Economist Intelligence Unit banki csoport által készített elemzés az infrastruktúra, az egészségügy, az oktatás és a kultúra szemszögéből vette górcső alá a világ városait. A listát az éppen téli olimpiát rendező Vancouver vezeti, Bécs és Melbourne előtt. A magyar főváros a mezőny első felében található, az előkelőnek semmiképp sem nevezhető 55. helyen. Az összehasonlítás tehát tényleg csak Kelet-Európában biztosítja elsőségünket, Kijevet, Chişinăut, Minszket legalább verjük.

Videó egy valóban élhetőnek tűnő városról 1936-ból. (svéd nyelven)

Budapest 18. számú egyéni választókerületének nemrég visszalépett jelöltje.

Kevesen tudják, hogy Budapest mellett ejtették el azt a vaddisznót, amelynek trófeája vezeti a világranglistát. 2004-ben lőtte egy spanyol vendégvadász, Javier Botin. A bírálat során a nagyagyarak hosszát és szélességét, valamint a kisagyarak körméretét veszik figyelembe. A budakeszi kan 27,55 centiméteres, borotvaéles nagyagyarakkal bírt.

Számtalan történet és legenda kering a vaddisznó veszélyeiről, történelmünkben többször is előkerül az erdők remetéje, Szent Imre herceg és Zrínyi halálát is az ő nevével hozták hírbe. De milyen is ez az állat, valóban kell-e tartanunk tőle erdei barangolásaink során?

A tartós hideg miatt megnyithatott a természetes jegű zugligeti korcsolyapálya, amely minden nap 8-20 óráig várja vendégeit. A jég állapotáról a 200-83-46-os és a 06-20-465-2631-es telefonszámokon kaphatnak tájékoztatást.

A jegy ára egész napra 900 Ft.

A 291-es busz menetrendje.

Már több, mint húsz éve szinte minden nap átsétálok a Városmajoron. Minden évszakban megcsodáltam már, de egy apró dolog, talán a sors fintora mégis elkerülte figyelmemet.

A Temes utcában lévő szobor Ludwig van Beethovent ábrázolja. Az 1932-ben felavatott alkotás Horvay János munkája. Anyaga ruskicai márvány. A híres német zeneszerző tekintetét megvetően a földre szegezi, fejét félrebillenti, mintha csak valamitől undorral és megvetéssel fordulna el.

A major gesztenyefái rég lehullatták leveleiket. Beethoven alakja mögött feltűnik egy épület, az ének-zenetagozatos általános iskola...   

"A Jánoshegyi kilátóról, Budapest legmagasabb pontján lévő vörös csillag, mely Magyarországon a zsarnokság egyik jelképe volt, eltűnt. A 9497-es alakulat hős harcosai, kik a forradalomban is megállták a helyüket, most folyamatosan takarítják el Budapest területéről a szennyfoltokat. 1956. október 31-én, hatórai megfeszített munka árán leszedték a vörös csillagot a Jánoshegyi kilátó tornyáról.

Üdvözöljük a 9497-es alakulat személyi állományát, és kérjük, hogy továbbra is harcosan álljanak ki a forradlom ügye mellett.

Felkérjük az Egyesült Izzó munkásait, hogy a megóvott elektromos berendezések helyére nemzetiszínű neoncsöveket szereljenek a kilátóra."

(idézet egy korabeli újságból)

Emlékezzünk 1956-ra!

Érdekes ipartörténeti sétát tehetünk a Csillebércről induló sárga körsétaút jelzését követve. Az út lényegében a Magas-Frank-hegyet kerüli meg és tér vissza a 90-es buszvégállomáshoz. Körülbelül másfél kilométer múlva érjük el a tizenhárom, márgába vájt mesterséges mélyedést, a Piktortégla-üregeket.   Nevüket onnan kapták, hogy egykor ezekből fejtették ki a - hőforrások tevékenysége során márgából képződött - festékföldet és tűzálló agyagot. A bányászott anyagból "piktortéglát" készítettek, amit a szobafestők alapozó fedőanyagnak használtak. Az agyagbányászat megszűnte után megmaradt barlangok, kürtők némelyike a tízméteres mélységet is eléri. Lemerészkedni egyikbe-másikba nem kis bátorságot igényel, de megéri. Elemlámpa szükséges lehet!