Az 1849. augusztus 13-i világosi fegyverletétellel befejeződött a szabadságharc, majd nem sokkal később a császári haditörvényszék ítélete alapján Aradon kivégezték a magyar honvédsereg tizenkét tábornokát és egy ezredesét, valamint az első felelős magyar kormány miniszterelnökét, Batthyány Lajost Pesten, akik a bukás után kerültek osztrák fogságába. 1849. október 6-án a nemzet vértanúivá váltak: Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, KissErnő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernő, SchweidelJózsef, Török Ignác és Vécsey Károly.
Bár a történelemkönyv lapjain legtöbbször az ő nevükkel találkozunk, nem szabad felednünk az aradi tizenháromhoz hasonlóan hős, több tízezer ismeretlen katona emlékét sem, akik életüket áldozták a hazáért. A Hegyvidéken, a Pethényi utcában 1904. óta márványtábla hirdeti, hogy ott nyugszik Kovács J. honvéd, aki szintén a szabadságharc mártírja. Életét nem ismerjük, halálával kapcsolatban is csak annyi bizonyos, hogy 160 éve, 1849 tavaszán, Buda ostromakor a vélhetően Görgey Artúr főhadiszállásán szolgálatot teljesítő katonával osztrák ágyúgolyó végzett.
Emlékezzünk a mai napon 1848-49-re, az aradi tizenháromra, Kovács J.-re és bajtársaikra!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.