A minap olvastam a Hegyvidékünk Gyöngyszemei sorozatban megjelent helytörténeti kiadványt a Laszlovszky-majorról. (ma Zugligeti út 58-62.) A kis könyvecske érdekesen vázolja föl a Zugliget és annak szívében működött Laszlovszky-major történetét. A Zugliget már a XIX. század első felétől a pest-budai polgárság legkedveltebb pihenő és erdei mulatóhelye lett. A turisták ellátásra több helyen fogadók és italkimérők épültek. A Laszlovszky-major több más vendégfogadóval együtt, mint a Fácán-fogadó, vagy a Szarvas-vendéglő a legelőkelőbb helyek voltak a Zugligetben. A Laszlovszky-major sok mindent megélt már a történelem folyamán: amelett hogy a polgárok legkedveltebb fogadója volt, Görgey és vezérkara főhadiszállásának adott helyet néhány napig Buda ostroma alatt, a Váci utcai Angolkisasszonyok nyári telepüket itt hozták létre a múlt század fordulóján, és  a határnyitás után több ezer Kelet-német menekült lelt itt menedékre, és lett ezáltal a hely a Közép-európai szolidaritás egyik jelképe. Ezek és a környék máig megmaradt, páratlan hangulatának ismeretében egy döbbenetes dolgot is olvashatunk a könyv lapjain:

"A Laszlovszky-majort az 1970-es évek elején egy lakótelep építési területének jelölték ki. Négy darab 12-16 emeletes toronyházat emeltek volna a Dániel út végén, a páratlan oldalon, s további három hasonló óriás épület a mai Öregek Otthona és a Dentalcoop épületei helyére. A Dániel úti toronyházakat további 12 darab hetemeletes lakóház egészítette volna ki, s a Laszlovszky-major, valamint az Elektromos Művek jelenlegi épülete helyén még további négy darab hatemeletes lakóházat húztak volna fel. A hatalmas hegyi lakótelepen 1.500 lakás készült volna, 6.000 új zugligeti lakossal. A lakótelep épületei felhúzódtak volna a Hunyad-orom oldalába és majd harmada már az erdő helyére került volna. Szerencsére a tervek nem valósultak meg."

A képeken jól kivehető a János-hegy a kilátóval és a Szent Család plébániatemplom is. A kiadvány olyan szép, régi hangulatot idéz föl a XIX. század Pest-Budájáról, a későbbi Budapestről, melyet sokunk talán ma is szívesen átélne. Érdemes végiggondolnunk, hogy hagyjuk-e a múlt értékeit veszendőbe menni, vagy ha hozzá nem is adunk, legalább megőrizzük azt, amit ránkbíztak.

[képek a Laszlovszky-majorról]

forrás/ajánlott irodalom: Danyi Gábor, Kozma Imre, Salamin András, Stahl Károly: A Laszlovszky-major Infotop Kft. 2000