A Széchenyi-hegyi fogasvégállomástól körülbelül félórányi gyaloglásra találjuk az Ördög-ormot. A közel 10 hektáros védett területen a magyar flóra csaknem egyharmada megtalálható: több mint 600 növényfaj, ezek közül 44 védett. Legmagasabb pontja az Ördög-szószék, 317 m magas. Több kilátóhelyéről is csodálatos panoráma nyílik a Sváb-hegy - Sas-hegy, illetve a Tétényi-fennsík felé. Fő anyaga a dolomit, melybe a második világháború alatt légoltalmi pincerendszert vájtak. Az óvóhely Edvi Illés út felőli bejáratait mára vasajtókkal zárták el. Óvatosan ereszkedjünk le a Törökbálinti útra a zöld háromszög jelzést követve, ahonnan könnyen elérhetjük a Márton Áron teret, az 59-es villamos végállomását.

Táv: 5 km
Nehézség: ***

 Térkép: www.turistautak.hu

csunyapalacsinta írta a következőket:

"Felháborító hogy zsákutcásították a Határőr út Istenhegyi úti végét. Nyilván az ott lakók járták ki a Hatóságnál, mert nem tetszett neki az átmenő forgalom. Most az Abos utcára terelődik ennek az iránynak a forgalma is. Én az Abos utcaiak helyébe tiltakoznék emiatt, mert most 3 család látszólagos nyugalma miatt (a motorosok továbbra is elférnek az oszlop mellett!) egy kis lakótelepnyi csoport érdeke sérül. Az utcát egy kb. 20 cm-es oszlop \\\"zsákosítja\\\" ketté. Mindkét végén zsákutcát jelző kresztábla. Az oszlop kétoldalán: mindkét irányból behajtani tilos tábla, ami vicces, hisz\\\' emögött tényleges szakaszok szoktak lenni, nem pedig centiméterek. Persze a kerületi lapban erről egy szó sem esett..."

A Hegyvidék később írt az említett változtatásról: a gyalogosok védelmében alakították zsákutcává a Határőr út Istenhegyi út felé eső végét. Nincs tudomásunk róla, hogy az említett szakaszon történtek-e balesetek, de kétségtelenül nehezen fér el itt egymás mellett egy gyalogos és egy autó.

Megkésve, de regisztráltunk a hegyvidéki UV-B sugárzásmérő szolgáltatására. Kíváncsian várjuk, valóban működik a rendszer, vagy csak az egész csak szemfényvesztés. A képre kattintva érhető el az űrlap, amellyel feliratkozhatunk az sms listára.

Értesüléseink szerint hihetetlenül magasra szökött idén a fűmag ára. Valószínűleg a Főkert Zrt. is ezzel magyarázza, hogy az általa kezelt Városmajorban nincsen fű. Nem tudom milyen elképzelések és utasítások szerint gondozzák a Városmajort, de egy kicsit több odafigyeléssel és minimális ráfordítással szebbé lehetne varázsolni ezt a területet. Ez aligha pénzkérdés, ez akarat és szakértelem kérdése. Igaz, alapvető problémákkal is küzd a park, amely jelen formájában egy felszántott és sóval behintett puszta képét mutatja. Elvileg közeledik az idő, amikor a XII. kerületi Önkormányzat átveszi a terület kezelését. Addig meg minek bármit is csinálni, tehetik fel a kérdést az illetékesek. Majd ők úgyis megoldják.

2008. ősze óta működik a kerület térinformatikai rendszere, az AutoDesk Mapguide által támogatott Minerva. A rendszer célja, hogy minden közérdekű, földhivatali, városfejlesztési, stb. információt egy közös interaktív térképen jelenítsen meg. A Minerva fejlesztése 2006 óta folyamatos, a felhasználási lehetőség száma korlátlan, azonban ismertsége még elég alacsony. Ebből következően a rajta megjelenített adatok egyelőre csak szigorúan az alapokra szorítkoznak. A TucatBlog bemutatja a rendszert, hogy az mihamarabb kiépüljön és teljesen a kerületi lakosok szolgálatába állhasson.  

Hegyvidéki részletek címmel fotó- és grafikai pályázatot hirdet a Hegyvidéki Önkormányzat.

135 éve, 1874. június 24-én, délután négy órakor indult el az első fogaskerekű a Városmajortól. A fogas akkor még csak a Szabadság-hegyig (Sváb-hegy) közlekedett, a vonal Széchenyi-hegyig való meghosszabbítására 1890-ig kellett várni. Ez volt akkor a világ harmadik fogaskerékhajtáson alapuló hegyi vasútja, csak az 1868-as New-hampshire-i Mount Washington Cog Railway és a svájci Vitznau-Rigi-Bahn előzte meg, melyet 1871-ben nyitottak meg. A budapesti vasút építési munkálatait az a Nikolaus Riggenbach vezényelte, aki az első európai fogaskerekű terveit is készítette.

A fogas egészen 1910-ig elsősorban szabadidős célokra használt vasút volt, azonban nem sokkal később kezdett beépülni a budai hegyvidék, így Budapest közlekedésének egyik nélkülözhetetlen elemévé nőtte ki magát, mindamellett, hogy turisztikai jelentősége továbbra is megmaradt.

Lehetettek volna valamivel árnyaltabbak a jövő évtől fizetendő ingatlanadó tervezetében szereplő négyzetméterár számítások. Budapesten ugyanis pusztán az a két tényező befolyásolja az adóalap nagyságát, hogy az adott lakás önálló vagy társasházban van, illetve melyik kerületben található. Ez alapján az ingatlanadó legnagyobb mértékben a kerületi lakosokat fogja sújtani, itt országos szinten a legmagasabb, 500.000 és 450.000 Forintban állapították meg a négyzetméterenkénti árakat, a magán illetve a társasházak esetében. A Hegyvidék felső részén akár helytálló is lehet a kalkuláció, azonban az alacsonyabban fekvő területeken ez erős túlzást jelent, így kijelenthető, hogy becslések elnagyoltak és igazságtalanok.  

A számítás fogyatékosságát a következő példán is szemléltetem.

  Június 24-én ünnepi bejegyzéssel jelentkezünk.